Ingapirca

Ingapirka Ecuador legnagyobb inka régészeti parkja. Mondhatjuk ez az Ecuadori Machu Pichu. A park kb. másfél órára van Cuencatól, Ecuador harmadik legnagyobb városától, az ország déli részén.

A várost illetve templom együttest eredetileg a cañari indiánok építették, Hatun Cañar néven, amit később az inkák meghódítottak és kibővítettek. A park felső részén a régebbi épületek romjai sötétebb színűek és a kövek szabálytalanabb formájúak. Ezeket még a cañarik építették. A világosabb színű és szabályosabb tégla farmájú kövekből épült részeket padig az inkák építették. Később a spanyol hódítás idején a város nagy részét lebontották és a spanyolok templomokat és házakat építettek a kövekből. Ma a cañari törzs üzemelteti a régészeti parkot a szomszédos dombon lévő faluból.

Megérkezve a falu határába azzal fogadtak minket hogy leomlott az út és ha fel szeretnénk menni a romokhoz akkor a földcsuszamlás másik oldalán várnak a taxik amik felvisznek a régészeti parkba. Megnyugtatásul, nem ez az egyetlen út a faluba. Van egy déli ít Cuenca felől meg egy északi Alausi felől. Mi az északi úton mentünk, ami sajnos földcsuszamlás áldozata lett. Visszafelé megtudtuk hogy ezt az utat kb. 3 éve aszfaltozták le és a folyamat közben elterelték az egyik patakot egy olyan irányba amibe nem kellett volna. Így felázott a hegyoldal és leszakadt az út.

A kb. 3 éve épített út már a szakadékban van.

A parkban természetesen lámák is vannak. Mert minden valamire való andoki régészeti parkba kellenek bolyhos kedvencek.

A fél kör alakú ív állítólag egy az erózió ellen megerősített terasz volt amit földművelésre használtak. A fél kör innenső oldalán, ami a képen nem látszik, csatornák és kádak vannak amit szertartásos fürdésre használhattak.

A kör alaprajzú építmények valószínűleg gabona raktárak voltak.

 Ez a rész volt a település főtere.

A fő tér.

Ház rekonstrukció.

Az inka út bal oldalán kicsit sötétebb színű kövekből vannak a romok. Ezeket az egykori épületeket még a cañarik építették.

Az inka utak eléggé jó minőségűek voltak. Még csatorna is van az út szélén.

A modern Ingapirka a szomszédos dombon.

A régészeti park legnagyobb épülete a Nap templom volt, amit a cañarik által szentként tisztelt kő (pacarina) köré építettek. Az épület több funkciót is szolgált. Itt dolgoztak a csillagászok hogy el készítsék a mezőgazdasági naptárt és itt dolgoztak a papok is akik különböző szertartásokat végeztek. A legnagyobb vallásos ünnepség a nyári napfordulókor tartott Intiraymi volt. Ezt Peruban és 1-2 helyen Ecuadorban még ma is ünneplik. Bár manapság ez inkább egy népi fesztivál.

A Nap templom. Az inkáknál Inti (a Nap isten) volt a főnök.

Gyűjtemény az építő anyagokból. 

A templom előtt 6 ház állt, ezek a kiválasztottak szobái (Acllahuasis). Ezek az épületek magas rangú tisztviselők lakásai vagy irodái lehettek. A parkba csak vezetővel lehet bemenni, de a 20 fős csoportban nem mindig lehet hallani hogy mint mond a vezető. A fontosabb helyeken ismertető táblák is vannak 3 nyelven (spanyol, angol, kichwa) de nem sok szöveggel.     

A kiválasztottak szobái.

Én a romokkal.

A romok megtekintése után több túra útvonalon is lehet kicsit sétálni a környéken és a park melletti kis éttermekben érdemes főtt kukoricát és sajtot enni ebédre vagy uzsonnára. 

A templom mögötti kikövezett lépcsősor.