Nyílt nap a városban 2.

Éppen ideje, hogy megírjam a folytatástát a nyílt hítvégének, avagy a 2013-as Melbourne Open Housnak, most hogy már majdnem egy hónapja volt és alíg emlékszem az eseményekre. De végre van egy kis szabadidôm. New Havenben, igen most épen Amerikában, dekkolok a szobámban mert már nincs erôm gyalogolni és várostnézni. De errôl majd késôbb.

a melbournei parlament

Szóval a nyílt nap vasárnapi részén a fô látnivaló a Melbourni Parlament volt. Sokat tanultam az angol/ausztrál rendszerrôl. Azt pl. eddíg is tudtam, hogy van alsó meg felsô ház a parlamentben, amit van egy olyan gyanúm hogy hivatalosan nem így hívnak magyar nyelven, de az én minimál politikai érdeklôdésembôl, ami erôssen tart a 0-hoz, ennyi futja. Az új dolog amit megtudtam az hogy az alsó és felsô háznak színe is van. A felsô ház piros az alsó zöld és az ülés termek általában az épület ellentétes oldalain vannak egymással szemben. További érdekesség, hogy a kiránynô csak a felsô házba mehet be, mert elvileg 'nem léphet zöld szônyegre'. Szerintem a valós ok, hogy csak nem kiváncsi a köznépre. Egyéb következtetés, hogy a magyar parlament sokkal csicsásabb, ami nekem jóval jobban imponál a gótikus beütésekkel mint a klaszicista modernebb épületek.

címeres csempe a parlament elôcsarnokából:

Viktória királynô, mert ô sehonnan sem hiányozhat és elvégre róla nevezték el az államot. Melbourne Viktóriában van.

A parlament után megpróbáltam bejutni az egyik puccos szállodába, de sajnos már nem volt jegyük. Egyes helyeken reggel sorba kellett állni jegyért hogy késôbb bejusson az ember. De persze hosszú volt a megnézendô épületek listám, úgyhogy nem messze megnéztem a Tasma Teraszt:

 Ez egy amolyan 19. századi sorház kovácsoltvas teraszokkal, innen a neve. Az épület helyszení volt egy titokzatos gyilkosságnak, amirôl így hirtelen nem tudok sokat mondani mert a szórólap a részletekkel Melbournben van, de a lényeg hogy a férj megölte a feleségét, de nem ítélték el mert állítólag a felesége megcsalta és egy ledér feleség akkoriban rosszabb volt mint egy gyilkosság... Érdekes korszak volt az Ausztráliában, na meg máshol is. 

 Késôbb aztán panzió volt a ház. Ma pedig a város védô egyesület fôhadiszállása és egy étterem van benne. A legszélsô rész peddig kibérelhetô rendezvényeknek a korabeli dekorációval.

 Feljebb sétálva az utcán megnéztem a Lutheránus német közösség templomát.

 Itt az volt az érdekes, hogy angolszász módra kifordított hajó fenék stílusu a mennyezet.

 Majd átsétálva az úton, betértem a St Patrik katedrálisba, ami azt hiszem a legnagyobb templom a városban. Kellemesen gótikus stílúsú megalomán épület.

 És itt is van kifordított hajó fenék mennyezet, benyúló vagy kihajoló angyalokkal, amik nagyon a vízköpôkre hajaznak.

 Egy közeli az angyalokról:

 Kicsi park a parlament mögött:

A Princes (avagy hercegnô) színház, ami azt hiszem moziként üzemel. Nekem nagyon tetszik az épület. Fôleg mert koronák vannak a kupolák tetején.

Voltam egy tetôterasz kertben is. Mostanában nagy divat a nagyvárosokban kerteket telepíteni az épületek tetejére, ami szerintem egy zseniális ötlet. New Yorkban is sok helyen láttam. 

És végül kilátás a tetô-kertbôl: