Londonból Londonról
A Londoni látogatásom egy két szempontból érdekesen kezdődött mert például elfelejtettem térképet nyomtatni vagy rajzolni a szállodához, szóval kis híján a Buckingham palotánál kötöttem ki bőröndöstől. Azért szerencsére így is megtaláltam a szállodát. Aztán én marha feltételeztem hogy ha Ausztráli angol gyarmat volt, akkor nyilván ugyanolyan a konnektor mint lent nálunk. Ez persze egy nagyon marha gondolat volt. Megint szerencsére a hotelok általában tartanak adaptereket. Apró szépséghiba csak hogy ausztrál-angolt éppen nem. Még jó hogy össze lehet legózni az ausztrál-európait az európai-angollal. Aztán nem működött a wifi a szobámban, de azt is megoldottuk mert átraktak másik egy másik szoba.
Tegnap pedig nekiestem a városnézésnek. Először persze a Buckingham palotához mentem ha már ahhoz van a szálloda a legközelebb.
Sajnos őrségváltás télen csak minden második napon van, amiről így lemaradtam, bár azóta már hallottam, hogy lehet hogy valamelyik másik palotával vagy épülettel kellett volna próbálkoznom. Majd legközelebbre is marad valami. Viszont megtaláltam az őrség könyvesboltját, vagy legalábbis egy ajtót amire az volt ráírva. Igazából nem úgy nézett ki a hely mint ami még üzemel, de tetszett az ajtó mellett a strázsa.
Aztán lesétáltam a Westminster apátság és a parlament felé. És mint arról felvilágosítottak teljesen a rossz oldalon, mert a Trafalgar tér felé szokás menni vagy minimum abból az irányból szokás érkezni. Én nem arra mentem.
Az apátság gótikus csúcsévei aztán annyira csábítóak voltak, hogy végül is úgy döntöttem nem sajnálom rá a belépőt és bementem. Belül is csinos, de állatira zsúfolt. A rengeteg felhalmozott sír, szobor és emléklap miatt amik egyes kápolnákban padlótól plafonig be vannak pakolva az első benyomás az volt, hogy ez a templom nem is olyan nagy. Persze ez csak a nagy rendetlenség és a templom közepén lévő kórus miatt van így. Amúgy viszont nagyon impozáns hogy hány híres király, királynő és egyéb személy van itt eltemetve vagy legalább egy emlékmű erejéig megemlékezve. Pl. Newton, Shakespeare, Jane Austen, Byron stb.
Még egy Halley emléktáblát is találtam:
Egy random Lincoln szobor ...
A parlament és a Big Ben:
Mint látható tegnap gyönyörű idő volt. Ma persze már esett az eső csak hogy az autentikus Londoni időjárást is megtapasztaljam meg hogy milyen az esőben a belvárosban gyalogolni.
Tegnap pedig nekiestem a városnézésnek. Először persze a Buckingham palotához mentem ha már ahhoz van a szálloda a legközelebb.
Aztán lesétáltam a Westminster apátság és a parlament felé. És mint arról felvilágosítottak teljesen a rossz oldalon, mert a Trafalgar tér felé szokás menni vagy minimum abból az irányból szokás érkezni. Én nem arra mentem.
Az apátság gótikus csúcsévei aztán annyira csábítóak voltak, hogy végül is úgy döntöttem nem sajnálom rá a belépőt és bementem. Belül is csinos, de állatira zsúfolt. A rengeteg felhalmozott sír, szobor és emléklap miatt amik egyes kápolnákban padlótól plafonig be vannak pakolva az első benyomás az volt, hogy ez a templom nem is olyan nagy. Persze ez csak a nagy rendetlenség és a templom közepén lévő kórus miatt van így. Amúgy viszont nagyon impozáns hogy hány híres király, királynő és egyéb személy van itt eltemetve vagy legalább egy emlékmű erejéig megemlékezve. Pl. Newton, Shakespeare, Jane Austen, Byron stb.
Még egy Halley emléktáblát is találtam:
Egy random Lincoln szobor ...
A parlament és a Big Ben:
Mint látható tegnap gyönyörű idő volt. Ma persze már esett az eső csak hogy az autentikus Londoni időjárást is megtapasztaljam meg hogy milyen az esőben a belvárosban gyalogolni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése