Hogy dolgoznak a rádió csillagászok
Első pont: sok-sok repülés.
Jó esetben a távcsőhöz, kevésbé jó esetben a Sydneyi kutató intézetbe. Mondjuk nem panaszkodom, azért Sydney sem rossz hely, bár jelenleg szakad az eső, de azért Narrabri érdekesebb volt. Költség csökkentési okokból sajnos már nem repülünk Narrabri ha az ATCA nevű csodálatos rádió távcsővel szeretnénk mérni, hanem Sydneyből mérünk. Egy hét intenzív mérés után azt kell mondjam hiányoznak a távcsövek, a kenguruk és a nyugalom a semmi közepén. Ami nem hiányzik az a pókok meg a kígyók.
Kapcsolódóan ez itt, Canberra a levegőből. A belváros a fehér paca a szárny végénél. Továbbá szépen látszik a tó ami köré a főváros épült.
Ez valahol Sydney és Canberra között van. Tetszettek a hegyek.
Ez pedig a Stewart Park nem messze az intézettől. A kutató intézet a város észak-nyugati részén van közel a Macquaire egyetemhez. Tulajdonképpen ez a hivatalos munka helyem, csak most éppen Canberrában lakom mert a főnököm ott kapott egy igazán menő professzori állást. Azért jó dolog hogy itt a város északi részén egy csomó ilyen erdős zöld terület van.
Második pont: amikor 5 éjszaka egymás után este 6-tól reggel 6-ig mérünk.
A rádió csillagászat jó dolog, mert alapvetően éjjel-nappal lehet mérni szemben az optikai mérésekkel (az a normál kb. látható fényt takarja amit a hétköznapi kamera CCD-jéhez hasonló CCD kamerákkal mérünk), amihez kell a sötét. És ha hidrogént mérünk akkor tulajdonképpen az sem baj ha felhős az ég vagy esik az eső. Csak a villámlás meg a nagy szél nem egészséges a távcsőre nézve. Múlt héten a kb. 3 hete elkezdett projekt második felét mértük. A legizgibb esemény pedig a távcsövekkel szomszédos meteorológiai radar jele volt. Ez a kép felső részén a 10 percenként ismétlődő csúcs. Viszont mivel minden minden simán ment ezért eléggé jól sikerült maga a mérés.
Harmadik pont: A küzdelem hogy éjjel 2 és 6 között ne aludjunk el. Ez leginkább intenzív csoki evést és kávé ivást takar meg néha egy kis origamit.
Most is volt egy segédem. Chey mester szakos csillagász Japánban a Kagoshima egyetemen és jelenleg fél évre nálunk van látogatóban az egyetemen. Kb. két hete megtanult rádió távcsöveket hajtogatni és azóta legyártott egy ATCA modellt 6 antennával, ami Canberrában van a hegyen. A múlt héten pedig, éjjel az agyhalál és az elalvás szélén hajtogatott még 36-ot az ASKAP távcsőnek. Az ASKAP az Ausztrál úttörő távcsöve a majdani SKA távcsőnek (ami egy hiper-szuper távcső lesz ha valaha megépítik), 36 zsír új antennából áll és a semmi közepén van Nyugat-Ausztráliában. Jelenleg 6 antennán van működő detektor, és javában zajlik a távcső tudományos tesztelése. Ha minden jól megy majd júliusban megyek és megnézem élőben is. A képen Chey éppen az ASKAP antennáknak megfelelően rendezgeti a távcsöveket.
Jó esetben a távcsőhöz, kevésbé jó esetben a Sydneyi kutató intézetbe. Mondjuk nem panaszkodom, azért Sydney sem rossz hely, bár jelenleg szakad az eső, de azért Narrabri érdekesebb volt. Költség csökkentési okokból sajnos már nem repülünk Narrabri ha az ATCA nevű csodálatos rádió távcsővel szeretnénk mérni, hanem Sydneyből mérünk. Egy hét intenzív mérés után azt kell mondjam hiányoznak a távcsövek, a kenguruk és a nyugalom a semmi közepén. Ami nem hiányzik az a pókok meg a kígyók.
Kapcsolódóan ez itt, Canberra a levegőből. A belváros a fehér paca a szárny végénél. Továbbá szépen látszik a tó ami köré a főváros épült.
A rádió csillagászat jó dolog, mert alapvetően éjjel-nappal lehet mérni szemben az optikai mérésekkel (az a normál kb. látható fényt takarja amit a hétköznapi kamera CCD-jéhez hasonló CCD kamerákkal mérünk), amihez kell a sötét. És ha hidrogént mérünk akkor tulajdonképpen az sem baj ha felhős az ég vagy esik az eső. Csak a villámlás meg a nagy szél nem egészséges a távcsőre nézve. Múlt héten a kb. 3 hete elkezdett projekt második felét mértük. A legizgibb esemény pedig a távcsövekkel szomszédos meteorológiai radar jele volt. Ez a kép felső részén a 10 percenként ismétlődő csúcs. Viszont mivel minden minden simán ment ezért eléggé jól sikerült maga a mérés.
Most is volt egy segédem. Chey mester szakos csillagász Japánban a Kagoshima egyetemen és jelenleg fél évre nálunk van látogatóban az egyetemen. Kb. két hete megtanult rádió távcsöveket hajtogatni és azóta legyártott egy ATCA modellt 6 antennával, ami Canberrában van a hegyen. A múlt héten pedig, éjjel az agyhalál és az elalvás szélén hajtogatott még 36-ot az ASKAP távcsőnek. Az ASKAP az Ausztrál úttörő távcsöve a majdani SKA távcsőnek (ami egy hiper-szuper távcső lesz ha valaha megépítik), 36 zsír új antennából áll és a semmi közepén van Nyugat-Ausztráliában. Jelenleg 6 antennán van működő detektor, és javában zajlik a távcső tudományos tesztelése. Ha minden jól megy majd júliusban megyek és megnézem élőben is. A képen Chey éppen az ASKAP antennáknak megfelelően rendezgeti a távcsöveket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése