Egy napégetett ország

A napokban sikerült beszerznem egy újjabb tanulságos olvasmányt Ausztráliáról: Bill Bryon - In a sunburned country vagy a britt címén: Down Under. Sajnos az 5 perces google keresés nem dobott ki találat magyar fordításra, de az angolul tudóknak mindenképpen ajánlom. Nagyon szórakoztató könyv és ugyan több mint tíz éve írták, de azért 99%-ban még mindíg aktuális. Na meg eléggé jól rámutat arra, hogy itt eleinte lépten nyomon leesik az ember álla valamin. Mint pl, hogy hogy a fenében képesek az Ausztrálok a cápákkal tarkított óceánban fürödni? A megoldás: mindíg legyen valaki kijjebb a vízben mint te, mert akkor ôt fogja elôbb megkostolni a cápa. Meg ha a többnyire jéghideg Melbourne környéki vízben mész fürödni meg szörfözni, akkor nem kell nagyon parázni, mert a cápa is fázik és inkább le sem jön ennyire délre.

Egy másik példa, ami szerepel is a könyvben és én nagyon át tudtam érezni, amikor a Sydneyi kirándulásáról mesél a festôi ösvényekkel az öböl északi részén a hatalmas pókhálókkal és a böszme nagy pókokkal. Ez az élmény nekem is meg volt. Az az ösvény az idilli szépség és a pók horror tökéletes kombinációja.

A könyvben leírt álltalános életérzést a jobb oldali kép teljes mértékben érzékelteti. Két és fél év utánn nem lepôdnék meg ha ez a látvány fogadna mondjuk a Sydneyi öbölben.