Philip Island
Kb. 3 hete kirándulni mentünk Philip Islandre, amit mindenképpen érdemes megnézni, ha itt a környéken jár az ember. Otthon a vízumos doktorbácsi is mondta, hogy Philip Islandot mindenképen meg kell néznem a pingvinek miatt. Szóval éppen ideje volt lemmeni. Eredetileg egy 2 napos túrára akartunk menni, de már nem volt hely, szóval a Cassandra, aki az egészet szervezte, kitalálta hogy mennyünk le az egynapos túrával szombaton és maradjunk ott másnapra szabadprogramozni. Szerintem ez az egyik legjobb megoldás, mert szombaton végigjártuk az állatsimogatós-pingvines helyeket és egész vasárnap a tengerparton meg a sziklákon voltunk.
Az elsô állomás egy állatsimogatós-etetôs park volt valahol félúton Philip Island felé.
A Wallaby:
akiket mindenki szorgosan etet:
Közelkép a kengururól:
Természetesen wallabyt és kengurut is etettem kézbôl. És meglepô sikerességgel simiztem is ôket, amin a többiek némileg meg is lepôdtek, mert a simagatást nem feltétlenül tûrik jól. A többséget csak addig lehet piszkálni, amíg a kezedbôl eszik. Az én tapasztalatom szerint a macskáknál totál bevált áll alatti vakargatást a kenguru is elviseli :)
Az emu ritka egy agresszív állat. Az a típus, amit ha elkezdesz etetni, a karodat is letépné, hogy többet adj. Viszont cserébe, hihetetlenül buta.
Philip Islandra megérkezve lehetett választani, hogy a csokigyárba szeretnénk-e menni vagy inkább a strandra. És bár a csoki nagy szerelmem, de a strand, az strand! Szóval részünkrôl igazából nem volt kérdés, viszont az összes ázsiait (talán kínaiak voltak mind) kiraktuk a csokigyárnál és majdnem ott is felejtettük ôket...
A tengerpart valóban sokkal jobb programnak bizonyult. :D
Aztán végülis begyûjtöttük a kínaiakat és átgurultunk Churchil Islandra, ami egy zsepkendônyi sziget hagyományos "látvány" farmmal. Ez némi régi épületet takar, birkákat, birkanyírás bemutatót, ostor csattogtatást, amit ki lehet próbálni meg bumerángdobást ahol leginkább a gyerek a célközönség, bár ez senkit nem zavart a felnôttek közül.
A pásztor bácsinak volt némi Krokodil Dandi beütése :)
A koala rezervátumban a természetes környezetükben lehet megnézni a kolákat, vagyis a fán. Rámpákon lehet körbe menni a fák között és így viszonylagos közelségbôl megnézni ahogy alszanak. 6-7 koalából csak 1 volt ébren, aki evett.
A "mosolyogj és integess" sirályos változata. Ezek komolyan terveznek valamit!
Megnéztük a sziget nyugati csücskét naplementében. Ez a terület jelenleg lakatlan, mert a pingvinek érdekében mindenkit kilakoltattak errôl a területrô. Éjszakára a nyugati oldalon 7-800 pingvin is kijöhet a szigetnek erre a részére.
Aztán a nagy atrakció kicsit arrébb van, ahol a pingvinek minden este partra szállnak egy öbölben. Kiépített beton lépcsôkön lehet ülni és nézni ahogyan kis csoportokban kijönnek a vízbôl. Aztán ahogy visszasétál az ember a kanyargós pallókon a parkolóhoz, minden oldalon nyüzsögnek a pingvinek a fûben meg a bokrokban. És a lámpáknak köszönhetôen szuperül lehet is látni ôket. Nagyon kis édesek. :) Persze fényképezni nem szabed, mert a sok hülye túrista nem fogja fel hogy a vaku nagyon bántja ôket, így egy az egyben betiltották a dolgot. Szerintem totál jogosan.
Vasárnapra meglehetôsen olcsón béreltünk két meglehetôsen tragacs biciglit. Mert Philip Islandot biciglivel kell bejárni. Ez végülis jó ötlet volt, mert így viszonylag egyszerûen és gyorsan ki lehet jutni a keleti csücsökbe, ahol a gyönyörû túra útvonalak vannak. Mondjuk van pár nagyobbacska domb útközben. Aztán mivel szerencsénkre már elkezdôdött a szezon, nyitva volt a büfé, szóval jégkrémmel a kezünkben vonultunk le a strandra. ;)
Játszottunk kicsit a parton, majd nekivágtunk a 8-kmes gyalogtúrának, ahonnan csodás a kilátás.
A sziget legmagasabb pontján, kemény 112 méter magasan.
Az északi oldal némileg bozótos, csak hogy az bozót hangulat is meglegyen.
A miheztartás véget:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése