Vegemite
A Vegemite egy nagyon ausztrál dolog. Élsztô alapú kenyérre kenhetô, sós valami. A vajas pirítóst pl egésszen meglepôen képes feldobni. Státuszát tekinve ez a "csoda" kicsit olyan itt, mint a mogyoróvaj az amcsiknál. Szerintem az íze leginkább a kenhetô szójaszószra emlékeztet, ami nekem többnyire bejön. :) Viszont a világ nem ausztrál része többnyire nagyon utálja és felettéb gusztustalannak tartja.
Pár napja találtam egy vidám kis dalt a témával kapcsolatban, amit ez úton szeretnék megosztani a világgal :D
A kedvenc részem: "It tastes like batteries. It tastes like acid." ami ugyan szerintem erôs túlzás, bár tény hogy olyan a színe mintha valami használt elem belsejébôl vakarták volna ki. :)
És mivel már olyan régen ajánlottam könyvet, és közeleg a Halloween, a heti nyertes: M. R. James - Összes Kísértettörténete. A megnevezés magáért beszél, bár azért hozzáfûzném, hogy ô a kísértettörténetek apukája. Többnyire 18-19. századi, angol kísértetörténetek itt-ott némi régebbivel vagy középkorival megspékelve. És nem minden történet félelmetes, bár azért vannak igazi hátborzongató gyöngyszemek is. :D Ráadásul angolul is igazán izgi és rengeteget lehet belôlle tanulni a "rendes" angolról. [[Ezért van az, hogy a közkedvelt bestsellerek a 4. oldal után kiesnek a kezembôl, mert annyira igénytelennek tûnnek ezek a jó dolgok után. De ezt csak így zárójelben, mert senkit nem akarok megbántani. A kevésbé igényes dolgok sem feltétlen rosszak, csak hát ha van jobb is...]]
Pár napja találtam egy vidám kis dalt a témával kapcsolatban, amit ez úton szeretnék megosztani a világgal :D
A kedvenc részem: "It tastes like batteries. It tastes like acid." ami ugyan szerintem erôs túlzás, bár tény hogy olyan a színe mintha valami használt elem belsejébôl vakarták volna ki. :)
És mivel már olyan régen ajánlottam könyvet, és közeleg a Halloween, a heti nyertes: M. R. James - Összes Kísértettörténete. A megnevezés magáért beszél, bár azért hozzáfûzném, hogy ô a kísértettörténetek apukája. Többnyire 18-19. századi, angol kísértetörténetek itt-ott némi régebbivel vagy középkorival megspékelve. És nem minden történet félelmetes, bár azért vannak igazi hátborzongató gyöngyszemek is. :D Ráadásul angolul is igazán izgi és rengeteget lehet belôlle tanulni a "rendes" angolról. [[Ezért van az, hogy a közkedvelt bestsellerek a 4. oldal után kiesnek a kezembôl, mert annyira igénytelennek tûnnek ezek a jó dolgok után. De ezt csak így zárójelben, mert senkit nem akarok megbántani. A kevésbé igényes dolgok sem feltétlen rosszak, csak hát ha van jobb is...]]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése