Farsangi sütés
Ugyan itt a farsang nem nagyon létezik, mert 30 fok van és nyár közepe, de kellett valami hagzatosabb cím a sima "sütés".
A lakótársamat elkapta az ihlet, hogy sütni kellene, mert olyan szép habcsókokat evett ma (itt a "macarons" néven futó habcsókokra gondolok, ami itt nagy divat, de szerintem rettenetesen édes és ragacsos. Az a fajta ragcsos, amit 10 percig próbálsz lenyalni a fogaidrôl és utánna feladod mielôtt beleôrülsz, hogy nem jön le). Persze nem habcsókot csináltunk, mert azt a mi spéci sütônkben több mint valószínû, hogy lehetetlen kivitelezni, hanem "cherry danish"t. Mivel a magyar nevét nem sikerült 2 perc alatt kiderítenem, ezért nevezzük kalács szerû töltött tésztának. Az induló töltelék cseresznya volt, de mivel minden sokkal jobb csokival és mert én nem szeretem a cseresznyét, hamar elôkerültek az alternatív megoldások, mint a csoki+dió és az áfonya meg eper lekvár. Én eredetileg kukta pozícióban indultam, de hamar elôléptem fôszakácsnak, mint az egyetlen, aki ért a kelt tésztákhoz valamennyire. (rengeteg pizzza és pogácsa sütési tapasztalatom van :D)
És közel 2 és fél óra alatt megszületettek az elsô kísérlet eredményei, a csokis-diós verzióban:
és lekváros verzióban:
Természetesen cseresznyés is lett, de az a 2. kevesebb figyelmet kapó adag lévén kicsit kozmás lett, vagyis kevéssé publikus. Soha nem jó ötlet 2 adag közt leülni kostolni!
Könyvajánló:
Neil Gaiman - Anansi Boys
Gaiman neve már önmagában ajánló bármihez, de hogy ezen felül is csábítóvá tegyem a dolgot, a könyv Anansze, pókisten fiairól szól a modern világban. Eléggé mókásan kezdôdik a történet a pókisten meglepô és egésszen egzotikus elhalálozásával, ami egy csomó, csotváz a szekrényben kategóriás családi titkot hoz magával. Aztán jön némi bonyodalom és még több bonyodalom meg egy kis hoodoo szerû varázslás. Ez a könyv amolyan "spin-of" vagy leányága az Amerikai Isteneknek, ami szintén zseniális, de nincs köztük szoros kapcsolat, szóval egyáltalán nem igényli az utóbbi ismeretét. Magyarul is beszerezhetô Anansi fiúk címen.
A lakótársamat elkapta az ihlet, hogy sütni kellene, mert olyan szép habcsókokat evett ma (itt a "macarons" néven futó habcsókokra gondolok, ami itt nagy divat, de szerintem rettenetesen édes és ragacsos. Az a fajta ragcsos, amit 10 percig próbálsz lenyalni a fogaidrôl és utánna feladod mielôtt beleôrülsz, hogy nem jön le). Persze nem habcsókot csináltunk, mert azt a mi spéci sütônkben több mint valószínû, hogy lehetetlen kivitelezni, hanem "cherry danish"t. Mivel a magyar nevét nem sikerült 2 perc alatt kiderítenem, ezért nevezzük kalács szerû töltött tésztának. Az induló töltelék cseresznya volt, de mivel minden sokkal jobb csokival és mert én nem szeretem a cseresznyét, hamar elôkerültek az alternatív megoldások, mint a csoki+dió és az áfonya meg eper lekvár. Én eredetileg kukta pozícióban indultam, de hamar elôléptem fôszakácsnak, mint az egyetlen, aki ért a kelt tésztákhoz valamennyire. (rengeteg pizzza és pogácsa sütési tapasztalatom van :D)
És közel 2 és fél óra alatt megszületettek az elsô kísérlet eredményei, a csokis-diós verzióban:
és lekváros verzióban:
Természetesen cseresznyés is lett, de az a 2. kevesebb figyelmet kapó adag lévén kicsit kozmás lett, vagyis kevéssé publikus. Soha nem jó ötlet 2 adag közt leülni kostolni!
Könyvajánló:Neil Gaiman - Anansi Boys
Gaiman neve már önmagában ajánló bármihez, de hogy ezen felül is csábítóvá tegyem a dolgot, a könyv Anansze, pókisten fiairól szól a modern világban. Eléggé mókásan kezdôdik a történet a pókisten meglepô és egésszen egzotikus elhalálozásával, ami egy csomó, csotváz a szekrényben kategóriás családi titkot hoz magával. Aztán jön némi bonyodalom és még több bonyodalom meg egy kis hoodoo szerû varázslás. Ez a könyv amolyan "spin-of" vagy leányága az Amerikai Isteneknek, ami szintén zseniális, de nincs köztük szoros kapcsolat, szóval egyáltalán nem igényli az utóbbi ismeretét. Magyarul is beszerezhetô Anansi fiúk címen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése