Még egy ok, hogy miért Melbourne a legjobb
Sidney Myer ingyen koncert minden évben!
A nyári szezonban minden évben van egy szabadtéri ingyenes koncert sorozata a Melbournei Szinfonikus zenekarnak a Sidney Myer music bowl-ban, ami azért eléggé durván jó kombináció. Már maga a hely is egy élmény mert lényegében egy zöld (mert gondolom öntözik) füves domb. A domb aljában van a kellemes méretû szimpad egy jó nagy koncertteremnyi székkel, aztán a domboldalban folytatódik a terep. Aztán a Melbournei Szinfonikus zenekar is igencsak jónak számít. :D
Az ingyenes szabadtéri koncerteket Sidney Myer indította, aki egy orosz származású melbournei üzletember volt. Az elsô koncert 1929-ben volt a Királyi botanikus kertben, majd 1959-ben megépítették a music bowlt, amit Myer eredetileg megálmodott a koncertek helyszínének. És azóta tart a hagyomány évi 4-5 komolyzenei koncerttel és hatalmas résztvételi aránnyal. Állítólag a tavalyi koncereteken összesen 40 ezren voltak. Szerintem hatalmas ötlet így közelebb vinni az emberekhez a komoly zenét.
És akkor a mai prorgamról röviden: Copland - El salon México-val indított az este, ami egésszen jó bevezetés volt az elsöprô második darabhoz ami egy eléggé izgi kortárs darab volt: Hindson/Barton - Kalkadungu. Ez azért volt nagyon érdekes, mert didgeridoo is vol benne, ami az a fura benszülött, fatuskó szerû hangszer. A darab elméletileg a Kaladungu benszülött törzs történelmérôl szolt, bár szerintem inkább olyan volt mint az ausztrál idôjárás. Az eleje kifejezetten emlékeztetett az itteni viharokra, amikor lekinkább az az érzés kerülgeti az embert, hogy most tényleg mindenestül ránk fog szakadni az ég (volt egy ilyen kellemes 2 órás vihar a héten is az egyik nap). Aztán kicsit nyugodtabb volt a darab második fele, néha jó idô is szokott lenni. :) Bár azért azt leszögezném, hogy ha itt rendesen süt a nap, az alapvetôen csak súrolja a jó idô kategóriát, mert az itteni erôsen gyér ózon réteg komolyan új dimenzióba helyezi a napsütést. A nyáron az átlagos UV érték 10-12 reggel 9 és este 6 között. Lefordítva: a napsugarak ilyenkor komolyan gonosz szándékkal szénné akarnak égetni. Kapcsolódó kép a jobb oldalon: az erôsen radioaktívnak tûnô, szuper családi kiszereléses napkrém! Itt ilyet is árulnak a boltban...
A koncert aztán Sibelius - 2. Szinfóniájával és a visszatapsolás után egy másik, rövidebb Sibeliusszal zárult. Nekem összességében nagyon tetszett az egész és ugyan a komoly zene nem igazán a fô profilom, de úgy jöttem haza mint egy jóllakott ovodás. :D
A nyári szezonban minden évben van egy szabadtéri ingyenes koncert sorozata a Melbournei Szinfonikus zenekarnak a Sidney Myer music bowl-ban, ami azért eléggé durván jó kombináció. Már maga a hely is egy élmény mert lényegében egy zöld (mert gondolom öntözik) füves domb. A domb aljában van a kellemes méretû szimpad egy jó nagy koncertteremnyi székkel, aztán a domboldalban folytatódik a terep. Aztán a Melbournei Szinfonikus zenekar is igencsak jónak számít. :D
Az ingyenes szabadtéri koncerteket Sidney Myer indította, aki egy orosz származású melbournei üzletember volt. Az elsô koncert 1929-ben volt a Királyi botanikus kertben, majd 1959-ben megépítették a music bowlt, amit Myer eredetileg megálmodott a koncertek helyszínének. És azóta tart a hagyomány évi 4-5 komolyzenei koncerttel és hatalmas résztvételi aránnyal. Állítólag a tavalyi koncereteken összesen 40 ezren voltak. Szerintem hatalmas ötlet így közelebb vinni az emberekhez a komoly zenét.
És akkor a mai prorgamról röviden: Copland - El salon México-val indított az este, ami egésszen jó bevezetés volt az elsöprô második darabhoz ami egy eléggé izgi kortárs darab volt: Hindson/Barton - Kalkadungu. Ez azért volt nagyon érdekes, mert didgeridoo is vol benne, ami az a fura benszülött, fatuskó szerû hangszer. A darab elméletileg a Kaladungu benszülött törzs történelmérôl szolt, bár szerintem inkább olyan volt mint az ausztrál idôjárás. Az eleje kifejezetten emlékeztetett az itteni viharokra, amikor lekinkább az az érzés kerülgeti az embert, hogy most tényleg mindenestül ránk fog szakadni az ég (volt egy ilyen kellemes 2 órás vihar a héten is az egyik nap). Aztán kicsit nyugodtabb volt a darab második fele, néha jó idô is szokott lenni. :) Bár azért azt leszögezném, hogy ha itt rendesen süt a nap, az alapvetôen csak súrolja a jó idô kategóriát, mert az itteni erôsen gyér ózon réteg komolyan új dimenzióba helyezi a napsütést. A nyáron az átlagos UV érték 10-12 reggel 9 és este 6 között. Lefordítva: a napsugarak ilyenkor komolyan gonosz szándékkal szénné akarnak égetni. Kapcsolódó kép a jobb oldalon: az erôsen radioaktívnak tûnô, szuper családi kiszereléses napkrém! Itt ilyet is árulnak a boltban...
A koncert aztán Sibelius - 2. Szinfóniájával és a visszatapsolás után egy másik, rövidebb Sibeliusszal zárult. Nekem összességében nagyon tetszett az egész és ugyan a komoly zene nem igazán a fô profilom, de úgy jöttem haza mint egy jóllakott ovodás. :D
Megjegyzések
Megjegyzés küldése